Az uniós tagállamok nem jutottak kompromisszumra a fuvarozói szektor új szabályozásáról

Nem jutottak kompromisszumra a nemzetközi fuvarozói szektorra vonatkozó új szabályokról az uniós tagországok szakminiszterei a csütörtöki luxembourgi találkozón, így egyelőre nem kezdődhetnek meg a tárgyalások az Európai Parlamenttel (EP) a kérdésről.

“Sajnos, nem tudtunk közös álláspontot elfogadni ezen a soros elnökségi cikluson” – mondta az ülést követő sajtótájékoztatóján Ivajlo Moszkovszki, az unió soros elnökségét júliusig betöltő Bulgária közlekedési minisztere.

Több tagállam képviselője is abbéli reményét fejezte ki csütörtökön, hogy még a jövő évi uniós választások előtt sikerül lezárni az ügyet.

A legfőbb vitás pont az, hogy a fuvarozói szektorra is vonatkozzanak-e a kiküldetésben lévő munkavállalókra érvényes előírások. A szembenálló országok szociális dömpinggel, illetve protekcionizmussal vádolják egymást. A kiküldött munkavállalókra elvileg azonos szabályok vonatkoznának a munkabér és a munkafeltételek terén, mint a helyiekre, ami a bírálók szerint számos újonnan csatlakozott országot hátrányosan érintene.

György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár a tanácsülés után közölte: “az EU fejlett tagországai elfordulnak Európa alapértékeitől, amennyiben érdekük úgy kívánja”.

Leszögezte: a most tárgyalt javaslatcsomag a “munkavállalók védelmébe csomagolt protekcionista intézkedés”, amely bürokratikus szabályokkal kedvezőtlen helyzetbe hozná a magyar fuvarozókat, cégeket és általában a keleti munkavállalókat Európában, növelné a szállítási költségeket, illetve rontaná az EU versenyképességét.

Hozzátette, “Magyarország a kezdetektől szakmai alapokon nyugvó megállapodás elérését sürgeti, amely a fuvarozók érdekvédelmét szem előtt tartva, egyensúlyt teremt a szolgáltatásnyújtás szabadsága, az áruk szabad áramlásának biztosítása és a munkavállalók szociális védelme között”.

Az EP közlekedési szakbizottsága hétfőn szavazta meg jelentését, és ez alapján kivonnák a nemzetközi áru- és személyfuvarozást a jövőben az uniós kiküldetési irányelv hatálya alól, a kabotázst (nem honos fuvarozók által végzett belföldi szállítást) végző sofőröket viszont nem.

Amennyiben jóváhagyja a plenáris ülés, akkor ez lesz az EP hivatalos álláspontja a tagországok kormányait képviselő tanáccsal folytatott tárgyalásokon.

Magyar szempontból különösen kiemelt témáról van szó, ugyanis Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) körülbelül 6 százalékát teszi ki a fuvarozás és az ehhez kapcsolódó logisztikai szektor, 13 ezer magyar fuvarozócéget és rajtuk keresztül 120 ezer munkahelyet érint.

Related posts

Leave a Comment