2022-ig 4000 milliárd forintot fordít a kormány közúti és vasúti fejlesztésekre

A kormány 2022-ig négyezer milliárd forintot fordít közúti és vasúti fejlesztésekre az ország logisztikai pozíciójának erősítése érdekében.

A Magyar Export-Import Bank és Magyar Exporthitel Biztosító (Exim) szervezésében tartott rendezvényen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. ismertette, hogy a következő években 2500 milliárd forintból fejlesztenek 900 kilométer gyorsforgalmi utat. Az összeg 55 százalékát a magyar költségvetés, 45 százalékát uniós forrás biztosítja.

Vasúti fejlesztésekre 1500 milliárd forintot fordítanak, ebből 900 kilométer vasúti pályát korszerűsítenek. Ismertetése szerint a fejlesztésekkel 45 ezer új férőhely-kapacitás jön létre, és új teherszállítási eszközök jelennek meg a magyar vasútvonalakon. Hozzátette, hogy a Magyarországon villamosított vasútvonalak hossza így el fogja érni a 3300 kilométert.

A nemzet logisztikai potenciáljának bővítésére szolgáló, már lezárult vagy folyamatban lévő fejlesztéseket, köztük a szlovéniai Koper kikötőjét Budapesttel összekötő vasútvonal teljes villamosítását. Már építik az új komáromi Duna-hidat is, amelyet teherszállításra 2020 első negyedévétől lehet használni. Megkezdik a szlovák kormánnyal közösen öt új határátkelő létesítését, amelyhez uniós forrásokat is sikerült megnyerni, így két új Ipoly-hidat is építenek. Rajkánál pedig elindult a magyarországi autóútszakasz bővítésének előkészítése: a Budapest-Pozsony közötti utat kétszer kétsávosra bővíti.

A múlt héten Pekingben megállapodtak a Budapestet Belgráddal összekötő vasúti pálya modernizálásának végleges menetrendjéről. Itt 2-2,5 éves kivitelezési munkálatok után, végig villamosított, kétvágányú pályán lehet majd közlekedni, és ezzel elérhető, hogy a kínai selyemút koncepcióban a tengeri úton Európába szánt és Görögországban kirakodott áruk Magyarországon keresztül jussanak el Nyugat-Európába.

A visegrádi miniszterelnökök megállapodtak egy közös gyorsvasút fejlesztésének előkészítéséről, amelynek a megvalósíthatósági tanulmányára a magyar kormány 1,5 milliárd forintot hagyott jóvá. A tervek szerint a vasút Budapestet Varsóval, Pozsonyon és Brünnön (Brno) keresztül kötné össze. A román kormánnyal szintén megállapodott a kormány egy gyorsvasút kiépítésében Budapest és Kolozsvár között, amely megvalósíthatósági tanulmányára egymilliárd forintot hagyott jóvá a magyar kormány.

Képünkön
Gigacz Attila, a Budapest Lízing operációs és termékfejlesztési igazgatója, Vály Judit, az MKB-Euroleasing vezérigazgatója, Göblös Gergely, a Raiffeisen Corporate Lízing vezérigazgatója, Jákli Gergely, az Exim vezérigazgatója, Nyikos Katalin, a Deutsche Leasing Hungária vezérigazgatója, Szaniszló Norbert, a Merkantil Bank vezérigazgató helyettese és Győr Tamás, az Erste Bank Hungary vállalati üzletfejlesztési igazgatója (b-j) miután lízingpartneri szándéknyilatkozatot írtak alá a mogyoródi Hungaroringen megrendezett V4 Logisztikai Fórumon 2018. június 15-én. A fórum célja egy olyan platform létrehozása, ahol a visegrádi csoport országainak logisztikai szakemberei párbeszédet folytathatnak az iparágat érintő technológiai fejlődésekről, legújabb trendekről, a szakma jövőjéről és kihívásairól. MTI Fotó: Mónus Márton.

Related posts

Leave a Comment