Magyarország kész 25 százalékos tulajdonrészt vásárolni egy épülő horvát LNG-terminálban

Magyarország ajánlatot tett Horvátországnak, hogy 25 százalékos tulajdonrészt vásárolna egy esetlegesen megépülő LNG-terminálban – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A miniszter a magyar delegáció tagjaként részt vett Kína és 16 kelet-közép-európai ország vezetőinek csúcstalálkozóján, és a tanácskozás alkalmával kétoldalú megbeszélést folytatott horvát partnerével.

A Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energetikai miniszterrel folytatott tárgyalásáról Szijjártó Péter elmondta: a közép-európai térség számára kritikus fontosságú kérdés, hogy tudja-e diverzifikálni a gázbeszerzési forrásait.

Erre több forgatókönyv is létezik, az egyik egy cseppfolyósított gáz fogadására alkalmas terminál építése a horvát tengerparton – mondta. A külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarországnak is az a stratégiai érdeke, hogy a terminál megépüljön, és versenyképes áron kínáljon gázbeszerzési forrást az országnak. Kiemelte: ezért olyan ajánlatot tettek a horvát kormánynak, hogy Magyarország – versenyképes ár esetén – kész 25 százalékos tulajdonrészt vásárolni egy esetlegesen megépülő LNG-terminálban.

A miniszter szerint tovább kell még tárgyalni, a felek álláspontja világos. Hozzátette: az erre vonatkozó “tervek már régóta készen vannak, a szándék is régóta megvan, előrelépés fizikai értelemben eddig nem sok történt”. A külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarországnak is az a stratégiai érdeke, hogy a terminál megépüljön, és versenyképes áron kínáljon gázbeszerzési forrást az országnak. “Ez utóbbit teljes bizonyossággal most még nem látjuk” – mondta Szijjártó.

Kiemelte: ezért olyan ajánlatot tettek a horvát kormánynak, hogy Magyarország – versenyképes ár esetén – kész 25 százalékos tulajdonrészt vásárolni egy esetlegesen megépülő LNG-terminálban. Horvátország részéről “egyértelmű válasz egyelőre nem fogalmazódott meg”, mivel a gázmennyiségek lekötésével szeretné párhuzamba állítani a magyar ajánlattal kapcsolatos döntését – közölte.

A külügyminiszter kijelentette: a magyar állami cégek azonban nyilvánvalóan csak akkor kötnek le gázmennyiséget, ha az üzletileg is megéri, hiszen ha a jelenlegi gázbeszerzési forrásoknál drágábban vennének gázt, annak viselni kellene a terhét, és Magyarország versenyképességének egyik fontos alapja a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése. A jelenleginél drágább áron biztosan nem veszünk gázt – tette hozzá. Szijjártó azt mondta: a tulajdonrészszerzés egy LNG-terminálban stratégiai kérdés, de a kettő összekötését Magyarország nem fogadja el. A miniszter szerint tovább kell még tárgyalni, a felek álláspontja világos.

A Teodor Melescanu román külügyminiszterrel tartott megbeszéléséről Szijjártó Péter közölte: az elmúlt időben mind a magyar, mind a román kormány sokat tett azért, hogy a korábban sok feszültséggel teli viszonyt enyhíteni tudják. Még most is több nyitott kérdés van a magyar-román kapcsolatokban, az elmúlt időben több olyan esemény is történt a magyar nemzeti közösséggel kapcsolatban Romániában, amelyek “joggal ébresztettek aggályokat” – fogalmazott. Úgy látja azonban, sem a két országnak, sem a magyar nemzeti közösségnek nem érdeke, hogy még feszültebb legyen a kapcsolat, ezért sokkal jobb, hogy ha ezeket a vitás kérdéseket “szemtől szemben, személyesen beszéljük meg”.

Bebizonyosodott, hogy ha kitartóan tárgyalnak e kérdésekről – például a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyéről -, akkor azok előbb-utóbb megoldódtak – mondta Szijjártó. A miniszter kiemelte: azon vannak, hogy a magyar kisebbség helyzetét érintő vitás kérdéseket “a lehető leggyorsabban, a legkonstruktívabban, a lehető legkevesebb feszültséggel” tudják tisztázni. Szijjártó a Kína és a kelet-közép-európai országok csúcstalálkozójáról elmondta: Kína már a világgazdaság egyik legnagyobb szereplője, és hamarosan akár a legnagyobbá is válhat. Európának nyilvánvalóan az az érdeke, hogy a jelenlegi világgazdasági változások közepette minél szorosabb együttműködést alakítson ki az ázsiai országgal – mutatott rá.

Közölte: a számok alapján ez sikerül is, évről évre dinamikusan nő Kína és az EU kereskedelmi forgalma, ugyanakkor a közép-európai térség uniós tagállamainak részesedése ebből mindössze 9,9 százalék, vagyis a nyugat-európai országok adják a Kína-EU kereskedelmi forgalom több mint 90 százalékát – mondta. Hangsúlyozta: a kínai kormány nyitott a Közép-Európával folytatott kereskedelem további dinamizálására.

Related posts

Leave a Comment